2016. február 24., szerda

Ha farsang, akkor is DIY!

Nálunk a farsangot mindig is egy kreatív időszak előzte meg. Először is kitaláltuk anyuval, minek szeretnénk öltözni, majd krepp papírból és alufóliából közösen legyártottuk a jelmezt. Voltam én kisbíró (merthogy dobolni tanultam), korcsolyás lány (imádtam az alufólia darabkákkal díszített blúzomat és krepp szoknyámat!) és nagyon kicsi korunkban tesómmal hópelyhek voltunk, amivel díjat is nyertünk.

Egy ideje több kevesebb lelkesedéssel látogatja a család női szakasza Rubint Réka keddi alakreform tornáit. Kell a mozgás, közel van, szuper hatékony és az ára is kedvező. Már tavaly is részt vettünk a farsangi órán tesómmal (Mickey és Minnie Egérnek öltöztünk), így idén már úgy gondoltuk, hogy ez családi hagyomány nálunk.

Mintegy öt perces Viber chatelés után úgy döntöttünk, hogy idén asztronautának fogunk öltözni. Szereztem 4 vizes palackot, amit lefújtam ezüstre. Tesóm meg vett narancs, piros és sárga krepp papírt. Ezen kívül nyomtattam mindenféle NASA, és űrprogram logókat, majd egy kis szigetelő szalaggal és fekete táskapánttal kész is lett a jelmezünk.

A jelmez összeállítása hétvégi közös munka volt. Persze férjem alig várta, hogy kész legyen és boldogan szaladgált benne. Szomorúan konstatálta, hogy csak az hordhatja, aki jön tornára. (ok, pár képet azért készítettünk róla).



A tornára sokan sokféle jelmezbe öltöztek. Sokan kölcsönöztek is, piont ezért mi nagyon büszkén viseltük a saját jelmezünket. :)


Nem mondom, hogy a torna könnyű volt...de ezen a háti különítményünk nem tehetett. Inkább csak segített, mert az ugrálós feladatoknál azt éreztem kicsit segít a levegőbe repülni. (persze nem!)

Nem szokásunk Rékával fotózkodni, de most jelmezben kötelezőnek éreztük. :)



Miközben a fotózkodásra vártunk, láttam, hogy egy cuki szemüveges kisfiú, aki elkísérte anyukáját a tornára vágyakozóan nézi a jelmezünket. Így a fotó után megkerestem és neki adtam a jelmezem.
Jó volt látni az örömét. És jó tudni, hogy nem hiába készült a jelmez! :)



Ti minek öltöztetek idén? Szoktatok egyáltalán farsangolni? Vagy mi volt a legjobb iskolás jelmezetek?

Anna


2016. február 16., kedd

Minden kezdet...

Nehéz? Bonyolult? Előfeszítést kíván? Én nem így gondolom. Én imádom a kezdeteket. :)
A Gold Ananas oldallal valami olyat kezdtem el, amire szerintem még nem volt példa. Egy olyan webáruház, ahol valaki tényleg a hobbijából készült dolgokat adja el, és ráadásul licit jelleggel. Sikerül beindítani? Érdekel ez másokat is? Pont annyira nem tudjuk, mint azt, hogy mi lesz elültetett kis magokkal az ablakban. Egy biztos, mi szeretjük, és reménykedünk.

Tudnotok kell, hogy nem vagyok egy virágültető fajta. A szobanövények a férjem fennhatósága alá tartoznak. Egyedül a fűszernövényekkel vagyok hajlandó foglalkozni. Évek óta ültetem őket több-kevesebb....inkább kevesebb sikerrel. Minap az utamba akadt egy cikk, minek alapján rájöttem, nem jól csináltam eddig. Ugyanis a tavasszal beültetem a cserépbe és onnantól jól lesz...na az nem jó. A jó folyamat: elültetni nagy mennyiségben, átültetni kis poharakba, és tavasszal kiültetni cserépbe és/vagy földbe. Így erősebbek lesznek, hamarabb csipegethetjük a leveleiket.

Így aztán mikor hétvégén kinéztem az ablakon és ezt láttam:



... tudtam, hogy eljött az ültetés napja. Pont előző nap jártam egy barkácsáruházban, ahol a szükségek szögeket ecseteken túl vettem fűszernövénynek való virágföldet és sok-sok magot.



És gondolataimban elmerülve ültettem, feliratoztam (én gyógyszertárban kapható laporcot használok erre a célra!) és rendezgettem. A konyha ablak belső párkányát szabaddá kellett raknom, úgy gondolom ott lesz jó helyük....



Most aztán minden reggel a kávékészítés közben vizsgálom a földet. Ígérem amit lesz valami történés jelzem! OK? És persze már gyűjtöm a gondolatokat, hogyan is fogom ezt a rengeteg fűszernövényt elhelyezni az erkélyen!

Addig is, mi most ezt látjuk a konyhánkba lépve: sötét égbolt, reménnyel teli ültetvényes...és egy kis paprikás krumpli a tűzhelyen! :)

Anna